Gyöngyössolymos
Heves megye
Gyöngyösi kistérség

A 3173 lakosú község nevével először a 13. században találkozhatunk. Többféle névalakban is előfordul a különböző levéltári forrásokban, így találkozhatunk Solomus, Sumus, Solimus névalakokkal. A település egy ősi község, mely mára turisztikai központtá nőtte ki magát. Számos turisztikai látványosság tartozik hozzá, ezek közül néhány: Asztag-kő, Árpád-kori templom, Bába-kő, Csákkő, Cserkő, Dezső-vár, Ilona-és Tarma-kút, Nyesett vár, Lajosháza, Pincés malom , Szalajkaház, Solymosi óvár. Ezeket az ide látogató érdeklődők bármikor megtekinthetik.

A Mátra közelsége miatt a községet több csodálatos hegy veszi körül, a Mátraalja erdőmentes területein pedig szőlővel borított, megművelt területeket találunk. A községet a mátrai kisvasút, valamin számos turista útvonal is érinti, amely turisztikailag szintén jelentős szerepet játszik a település életében. Ennek kiinduló pontja Gyöngyös városa, végállomása pedig a festői környezetű Szalajkaház.

A község nagy múltú kulturális sajátosságokkal rendelkezik. 1961-ben épült a Gárdonyi Géza Művelődési Ház, amely azóta folyamatosan újul, fejlődik. Az intézmény küldetése, hogy kapcsolatot teremtsen az emberek és a kultúra között. A 200 férőhelyes színházterem a faluközösség rendezvényeinek színtere. Az épületben kap helyet a Községi és Iskolai Könyvtár is. A ház helyet ad a településen történő nagyobb eseményeknek, ünnepségeknek és társadalmi ünnepeknek. Az intézményben folyik a helyi hírlap, a Solymosi Hírmondó szerkesztése is.

A település látványosságai közül kiemelkedik a római katolikus templom, melyet a 14. században építtetett a Solymossy család. Az évszázadok során többször is átépítették, jellege szerint középkori, homlokzattoronnyal ellátott, egyhajós templom. A török időkben őrtoronyként is használták. A településen 1993 óta nagy népszerűségnek örvend a Gyöngyössolymosi Menyecskekórus. Ennek a lelkes kis csapatnak már számtalan helyi és regionális rendezvényen hallhatták hangjukat az ország minden területén. Az Egri KÓTA Népzenei Fesztiválnak rendszeres fellépői, évente két alkalommal. Minden évben megrendezésre kerül a Solymos Napok. A történelmi rendezvénysorozat túrázással, borkóstolással, történelmi előadásokkal szórakoztatja az idelátogató vendégeket és a helyi lakosságot. Célja a tanulás és a vidám együttlét.

A sport és a művészetek iránt fogékony gyerekek neveléséről a Gyöngyössolymos Gyöngyös Intézményfenntartó Társulás által működtetett Nagy Gyula Testnevelés Tagozatos Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény gondoskodik, ahol sí és úszás oktatása mellett a tanulás palettája művészeti oktatással bővült, festészet és grafika tanszakokkal egészült ki. Az iskola létszáma 380 fő.

Minden érdeklődőt vár a település vendégszerető lakossága.

Nyilasné Nádudvari Zsuzsanna
Polgármester

Gyöngyössolymos a Wikipédia oldalán.


Földrajz

A falu Magyarország keleti országrészében található, az Északi-középhegységben, a Mátra déli peremén. Közigazgatásilag Heves Megye irányítja.
Megközelíthető a 3 km-re lévő Gyöngyösről, valamint a 24 sz. főútvonalról.

A Mátra, mint az Északi-középhegység része, származása szerint Európa legnagyobb fiatal vulkáni övezetéhez tartozik. A Tarna és a Zagyva völgyétől körbefogva terül el, és bár nem a legnagyobb kiterjedésű hegységünk, itt emelkedik hazánk két legmagasabb csúcsa az 1014 méteres Kékes és a 965 méter magas Galya-tető.
A Mátrát több elkülöníthető részre lehet felosztani. Délnyugatról a Jobbágyi község fölött található Nagy – Hársas lepusztult vulkáni kúpjával kezdődik. A hegytől északra fokozatosan emelkedő előhegyekkel a Nyugati – Mátra a Muzsla csúcsával tetőzik. Az ún. Központi-Mátra a Mátrabérc fennsíkjából, a Galyatető és a kékes vulkáni kúp csoportjaiból áll. Meredek, zárt hegyoldalak, kőfolyások, törmeléklejtők, suvadások váltogatják egymást zárt bükkösökkel borítva. Délre lankásabb, párhuzamos völgyek futnak le, melyek közül legmeghatározóbb tájosztó vonal az ún. Nagy-völgy. A Nagy -patak völgyével párhuzamosan alakult ki a Mátra “főbejárata” Mátrafüredtől Mátraházáig. A Mátraalja erdőmentes, szőlőkkel borított megművelt tájairól szinte átmenet nélkül jutunk az erdős hegyi tájba. Keletre a Saskő 898m-es ormának meredek letörése után a Keleti Mátra 650-750 m magas hegyei sorakoznak. A hegység északi részét Mátra lábának nevezik. Elszórt, kb. 250-400 magas kis vulkáni kúpokkal borított dombvidék ez, már többnyire művelt mezőgazdasági földekkel.
A Mátra felszínen előforduló legidősebb kőzetei a siroki Darnó-hegyen és környezetében fellelhető triász, illetve jura mélytengeri mészkő, agyagpala és radioralit, valamint a tengeralatti képződésű párnaláva bazaltok.
A Mátra fő tömegének képződése a miocén korban történt. Mintegy 21 millió évvel ezelőtt riolittufa-szórással megindult vulkanizmus szünetekkel és igen intenzív szakaszokkal tarkítva kb. 13 millió éve fejeződött be. Legnagyobb arányú vulkáni anyagtermelés a középső-miocénban zajlott, létrehozva a hegység döntő részét adó több száz méter vastag rétegvulkáni (váltakozva egymásra települő andezit anyagú tufa, agglomerátum és láva kőzetekből álló) sorozat. A vulkáni működés késői szakaszában keletkeztek a parádfürdői Ilona-völgyben látható kipreparálódott andezit andezittelérek, melyeket a népnyelv Ördöggátnak nevez. Legfiatalabb láva kőzetek a Gyöngyössolymos és Lőrinci környékén megtalálható riolitok. A kitörések sorát riolittufa szórás zárta le. Erős utóvulkáni működésről tanúskodtak a kvarcit anyagú gejzírkúpok és az évszázadokon keresztül bányászott érctelepek.

Gyöngyössolymos Község közigazgatási területének nagysága:
Ebből központi terület:
Belterületi út és köztér hossza:
Közüzemi ivóvízvezeték hálózat hossza:
Közüzemi zárt közcsatorna hálózat hossza:
Ivóvízvezetékbe bekapcsolt lakások száma:
Zárt közcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások száma:
Közkifolyók száma:
Gázhálózatba bekapcsolt lakások száma:
Telefonhálózatba bekapcsolt lakások száma:
Nyilvános telefonfülke:
A lakosság lélekszáma:
Lakásállomány:

6.500 ha
152 ha
13.9 km
18.8 km
16.7 km
1.175 db
978 db
14 db
1017 db
879 db
2 db
3.173 fő
1.245 db